Az Aquincumi híd megépítése már hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a politikát és a szakmát, de mind a mai napig nem történt érdemi előrelépés. Az elmúlt időszakban csupa szokványos megoldás látott napvilágot, melyek középszerűek és fantáziátlanok. Ha egy jó kezdeményezés képes megszólítani az embereket, akkor előbb-utóbb a politika is megtalálja a maga számára, hiszen a szavazatszerzés az egyik legfontosabb politikai cél. Mivel szinte minden a politikai erőtérben dől el, ezért e híd sorsát is a politika dönti majd el. A hídesztétika iránt elkötelezett hídtervezőként és egyetemi oktatóként annyit tehetek, hogy olyan alternatív megoldásokat kínálok, melyek meggyőződésem szerint a legjobban megfelelnek a mai kor társadalmi igényeinek. Ennek jegyében szeretnék egy merőben új koncepcióval előállni.
Minden, amit építünk hatással van a környezetünkre, a viselkedésünkre és végső soron a döntéseinkre. A városi gyalogos-kerékpáros infrastruktúra kiépítése lényegesen olcsóbb, mint a közútié. A vonzóbb környezet gyaloglásra/kerékpározásra ösztönöz, a több gyalogos/kerékpáros intenzívebb közéletet eredményez. A társadalmi integráció a biztonságérzet miatt is egyre fontosabb. Ha az emberek találkozhatnak egymással és nem otthon ülnek, akkor a város élete is élénkebb lesz, sőt biztonságosabb, fenntarthatóbb és egészségesebb. A közösségi terek létrehozása elsődleges feladat. Közösségi tereket hidakon is ki lehet alakítani, melyre számos nemzetközi példát lehetne felsorolni Párizstól Koppenhágáig, de sajnálatos módon Magyarországon még nincs ilyen híd. A hidakra alapvetően monofunkcionális létesítményként tekintünk, de eltökélt vagyok abban, hogy ahol ez indokolt, ott igenis többletfunkciókkal rendelkező hidakat lehetne építeni. A gyalogos és kerékpáros hidak területén ez külföldön már elfogadott nézet, de közúti vagy vasúti hidak esetén erre csak kevés jó példát láthatunk: Kienlesbergbrücke, Paleisbrug, Lentloperbrug.
 |
| Paleisbrug, ’s-Hertogenbosch, Hollandia, 2015 – Benthem Crouwel Architects |
Itthon azonban ez a gondolat még nagyon új és ebből fakadóan sok olyan döntéshozó van, akik számára a híd csupán egy közlekedési létesítmény, amin senki sem akarna leülni. A Szabadság híd példája mutatja talán a legjobban a magyar viszonyokat. A híd egy kis forgalmú közúti híd, melyről észak felé tekintve gyönyörű városi panoráma tárul fel. A függőhidakat idéző kétfőtartós rácsos gerendahíd közepén sok diák és turista ül le magára a tartószerkezetre, a rácsos tartó felső övlemezére. A tavasztól őszig szinte zsúfolásig telített a híd, mely mutatja, hogy igenis szükség lenne ehhez hasonló közösségi terekre. Hosszasan lehetne elemezni, hogy miért ilyen népszerű ez a híd, de a lényeg, hogy sikeres közösségi térként funkcionál.
A koncepcióm általános érvényű, de most az Aquincumi hídra fogom alkalmazni és az itteni adottságokat veszem alapul.
Első körben nézzük meg, hogy melyek azok a kötöttségek, amelyek meghatározzák a hidat. A tervezett híd az Északi összekötő vasúti híd északi oldalán valósulna meg. Jelenleg a vasúti híd vezeti át a gyalogos és kerékpáros forgalmat Újpest és Rómaifürdő között. Közúti kapcsolat nincs, ezért elég nagy kerülőt kell tenni azoknak, akik a Duna túlpartjára kívánnak átjutni. Egy új híd megtervezésekor kötöttséget jelent a szomszédos vasúti híd közel 700 m hosszú, monoton, repetitív rácsos tartószerkezete. Az új hídnak reagálnia kell mindezekre, de közben a forgalmi igényeknek is maximálisan meg kell felelnie.
A híd környezete szinte érintetlen. A hídról észak felé tekintve a 600 m szélesen hömpölygő Dunát láthatjuk, melyet két oldalról fasor és erdő határol, míg a horizonton a Börzsöny és a Pilis csúcsai rajzolódnak ki. Dél felé nézve az előtérben a Népsziget, a Hajógyári-sziget és a Margitsziget zöldfelületei, a háttérben pedig a Budai hegyek és a belváros ismert épületei tűnnek fel.
Egy városi híd nem csak átközlekedésre alkalmas közlekedési létesítmény, hanem egy olyan egyedi kilátópont és közösségi tér, ahonnan szokatlan perspektívák tárulnak fel a hídon átkelők számára. A híd hossza lényegesen meghaladja az ideálisnak tekinthető párizsi gyalogoshidak 150-200 m-es hosszát, ezért olyan vonzó funkciók elhelyezésére van szükség a hídpályán, melyek elfeledtetik a távolság okozta kellemetlenségeket.
Második körben nézzük meg, hogy milyen az általam javasolt hídszerkezet maga. A híd egy egyenes tengelyű, közel 700 m hosszúságú, 10 nyílással rendelkező, alsópályás, kétfőtartós, rácsos gerendahíd. A szélső 93 m-es nyílásokat megfeleztem, így a nyílásközépre 1-1 új hídpillér kerül. A mederpillérek enyhén kifelé szélesednek és a V kivágásnak köszönhetően a főtartók alsó övrúdjait támasztják alá. A vasbeton pillérek keresztmetszeti mérete a felszerkezet irányába folyamatosan csökken.
 |
A mederpillér V alakja
|
A híd formavilágát a könnyed, áttört, alaprajzilag és magasságilag is hullámzó alakú rácsos tartó határozza meg. Az alacsonyan vezetett függőleges vonalvezetés három hullámként jelenik meg, melyek valósággal beleolvadnak a környező tájba. A relatíve sűrű alátámasztásoknak köszönhetően (melyek a vasúti híd pillérkiosztásához illeszkednek) mód nyílik arra, hogy a híd nagyobb önsúlyteherrel rendelkezhessen. A rácsostartók megtámasztása nem a szokványos kialakítású, hiszen nem a tartó eleje és vége van alátámasztva, hanem 1-1 közbenső nyomott rácsrúd. A rácsostartók hullámhossza épp a támaszköz kétszerese, így a szomszédos nyílások feléig érnek el. Statikailag kétféle szerkezeti kialakítás váltakozik a hídon, melyek egy folytatólagos többtámaszú hidat eredményeznek. A hullámhegyként megjelenő nyílásokban lévő tartószerkezetek klasszikus rácsos gerendahídként viselkednek, míg a hullámvölgyek nyílásaiban lévők egy extradosed-jellegű, függesztett szerkezetként vehetők számításba. Merevségek szempontjából ez a kialakítás elsőre kedvezőtlennek tűnhet, de az északi teraszlemez alaprajzi kialakítása és terhelése ezt a hatást kompenzálja. Az északi oldali függőleges síkú rácsos tartó 13 m magas, míg a déli 11 m-es. Az alsó övrudak szélességi mérete is eltérő, hiszen a vízszintes rácsos tartó az északi főtartó alsó övrúdjába van befogva. A főtartók felső öveinek szélessége 2 m, magassága 1 m. A két főtartó közötti távolság 18 m. Az alsó övrudak között egyenletesen kiosztott kereszttartók teremtik meg a kapcsolatot. A vasbeton pályalemez együttdolgozik a kereszttartókkal, így egy gazdaságos, könnyen kivitelezhető pályalemez építhető, ami nem mellékes egy ekkora felületű hídpálya esetén. Az északi oldali íves teraszok szélessége 7-14 m között változik. A teraszlemezek vízszintes síkba fektetett rácsos tartók, melyek északi övrúdjai és az azokba befogott konzolok támasztják alá a járdát. A rácsrudak közötti háromszög alakú területek felhasználási módja a koncepció lényege, ezt a következő bekezdésben részletezem. A háromszögek üresen hagyhatók vagy nagyobb önsúlyteherrel rendelkező konténerek helyezhetők el bennük, esetleg egész egyszerűen lefedhetők. A háromszög alakú platformok területe 15-50 m² között változik, vastagsága 1-2,5 m, maximális súlya 50 tonna. A nagyteherbírású acél platformok (konténer vagy lefedés) a terheléstől függően a három sarokponton és/vagy a peremek mentén támaszkodnak fel. Az 57 darab platform 10 különböző méretben található meg a hídon.
 |
Az alaprajzilag és magasságilag is hullámzó alakú hídszerkezet
|
 |
A híd rácsos vázszerkezete
|
 |
A hídszerkezet keresztmetszete nyílásközépen
|
 |
A különböző méretű platformok egyedi funkciói
|
Harmadik lépésben nézzük meg, hogy mit is értek a koncepció lényegén. Ahogy a bevezetőben már utaltam rá, az igény jelen van, így akár spontán módon is kialakulnak közösségi terek (lásd Szabadság híd). A közösségi tér azonban tervezett módon is létrehozható, főleg, ha felruházzuk olyan egyedi jellemzőkkel, melyek kedveltek a városlakók és a turisták körében. Az Aquincumi híd meglehetősen hosszú, így talán még vonzóbb jellemzőkkel kell bírnia, mint egy rövidebb, belvárosi hídnak. A célközönség igényei az idő előrehaladtával változhatnak, ezért egy korábban jó megoldásnak hitt kialakítás unalmassá válhat, elavulhat, megfakulhat, tönkre mehet. Ahhoz, hogy mindig aktuális lehessen a híd közösségi tere, időről időre meg kell tudni újulnia. A vízszintes síkú rácsostartó rúdjai által közrezárt 15-50 m² közötti felületeken tetszőleges funkciók alakíthatók ki a gyalogosok számára, például:
- füves terület virágokkal, bokrokkal, fákkal,
- burkolt terület padokkal, nyugágyakkal, hintaágyakkal, széles lépcsősorokkal,
- minijátszótér játékokkal, hintákkal,
- minikert dísznövényekkel,
- medence csobogóval, szökőkúttal, vízeséssel,
- kültéri tornafelszerelések,
- posztamensek kiállítási tárgyakhoz vagy egyéb felépítmények időszaki kiállításokhoz, rendezvényekhez,
- kültéri munkahelyi állomások wifivel, kültéri konnektorokkal.
A híd névválasztása természetesen nem véletlen, de a félreértések eloszlatása végett meg kell említeni, hogy a kaméleonok nem rejtőzködési céllal változtatják a színüket, hanem kommunikálnak, üzeneteket küldenek egymásnak. A híd szintén kommunikál a hidat használók közösségével. A híd közösségi tereinek funkciói és színei szabadon cserélhetők, illetve kombinálhatók egymással, így akár mindhárom terasz teljesen eltérő funkcióval is felruházható. A híd északi oldali külső megjelenése időről időre megváltoztatható, akár szezonális jelleggel átrendezhető vagy különböző eseményekre tematikusan berendezhető. A nagyobb alapterületű platformokban (konténer) kellő mennyiségű földtömeg helyezhető el, így ideális fa/fák számára. Statikai szempontból kizárólag a főtartóhoz közel eső platformok terhelhetők meg földtömeggel. A nagyobb külpontossággal rendelkező platformok esetén korlátozni kell az önsúlyterhet. Az ilyen platformoknál kisebb gyökérmélységgel rendelkező növényeket szabad csak ültetni vagy valamilyen felületi lefedésről kell gondoskodni. A lefedések tömör vagy perforált acéllemezből készülnek esetleg üvegtáblákkal is lefedhetők. Ha nem helyeznek el semmilyen platformot a háromszög alakú lyukakban, akkor fel kell szerelni a járdalemez belső oldali korlátjait. A platformok autódaru segítségével ki és beemelhetők, teherautókra rakva elszállíthatók, így az átrendezés gyorsan megvalósítható, akár az éjszaka leple alatt.
 |
A lehetséges funkciók a pesti nyílásban
|
 |
A lehetséges funkciók a középső nyílásban
|
 |
A lehetséges funkciók a budai nyílásban
|
A teraszokat a függőleges síkú, hullám-alakú tartók választják el kocsipályától. A zajhatás csökkentésének érdekében az északi oldali függőleges síkú rácsos tartók háromszögeibe zajvédő falpanelek kerülnek. A forgalomból eredő zajhatás csobogók és a hídszerkezetről a Dunába ömlő vízesések zajával kompenzálhatók. A rácsos tartó északi oldalán kifeszített hálók lesznek, hogy a futónövények (borostyán) szabadon befuthassák, így alapból is egy életteli, zöld, burjánzó híd képét kapjuk eredményül.
 |
A középső nyílás íves főtartójára felvezető lépcsősor
|
A három terasz akár három teljesen különböző funkcióval is rendelkezhet, ami tovább növeli az érdeklődést a híd felfedezésére. A teraszok 100-150 m hosszúak, melyek között 100 m-es közbenső szakaszok találhatók. Ezekről a közbenső szakaszokról indulnak el a középső íves rácsostartó felső övén elhelyezett lépcsősorok a tetőponti kilátó irányába, melyről dél felé tekintve feltárul a belvárosi panoráma. A kilátópont zavartalan körpanorámája példa nélküli, nincs másik híd Budapesten, melynek hasonló adottságai lennének.
 |
| A kilátópont a középső íves tartó tetején |
Negyedik lépésben nézzük meg, hogy az aktuális forgalmi igényeknek megfelelően hogyan alakítható át a hídpálya. Ahogy az előző posztban már szóba került, a forgalmi igények jelentősen eltérhetnek annak függvényében, hogy kizárólag a lokális forgalmat, vagy ezen felül még a nagyobb távolságról ingázók tömegét is át kell vezetni a hídon. A hídpálya szélessége lehetővé teszi a 2x2 sávos kialakítást, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki is kell azt alakítani. Ha kezdetben a lokális forgalom lesz a prioritás, akkor elegendő lehet a 2x1 forgalmi sáv és egy elválasztott kerékpárút elhelyezése a két főtartó között. A hidakat 100 évre tervezzük, így ma még senki sem tudhatja, hogy a jövőben milyen igényeknek kell majd megfelelni. Egy jövőbeli Árpád híd felújításnál sem lenne mellékes, hogy van-e olyan híd a közelben, ami képes részlegesen átvenni a forgalmat. Ha nagyobb forgalmi igényeknek kell megfelelni, akkor a két főtartó között kap helyet a 2x2 forgalmi sáv, míg a kerékpárutat a déli főtartó külső oldalán, utólagosan alakítanák ki. A főtartó alsó övrúdjába befogott, egyenletesen kiosztott, 4 m hosszú konzolokra fektetett pályalemez vezetné át a 3,6 m széles, 2x1 sávos kerékpárutat. Természetesen mód van arra is, hogy a vasúti híd északi járdalemeze szolgálja ki a kerékpáros forgalmat.
 |
| A híd déli oldala 2x1 sávos kialakítás esetén |
 |
| A déli oldali kerékpárút a 2x2 sávos kialakítás esetén (az előzővel azonos nézőpont) |
 |
| A belső oldali kerékpársávok 2x1 sávos kialakítás esetén |
 |
| A 2x2 sávos kialakítás (az előzővel azonos nézőpont) |
Zárásként összefoglalnám, hogy miért látok nagy potenciált a szabadon átrendezhető gyalogospályával és a változó forgalmi igények szerint átalakítható közúti pályával rendelkező városi hidak esetében. Manapság sokféle divatos jelzőt használnak különböző tárgyakra és épületekre. A “környezettudatos”, az “energiatudatos”, az “okos”, a “minimális ökológiai lábnyommal bíró”, a “fenntartható” jelzők vagy jelzős szerkezetek mindegyike egyfajta felelősséget fejez ki a környezetünkkel kapcsolatban. A fából, kőből vagy betonból (pl.: Striatus Bridge) készülő kisfesztávú gyalogoshidak kivételével nem reális elvárás, hogy a többsávos közúti hídszerkezetek minimális karbonlábnyommal épüljenek meg.
 |
| Striatus Bridge, Velence, Olaszország, 2021 – Zaha Hadid Architects, Block Research Group |
Hidak esetén a környezettudatosság abban mérhető, hogy a híd megfelel-e minden pillanatban az aktuális forgalmi igényeknek. Ha egy hídszerkezetet idő előtt el kell bontani, mert túl kevés sávval épült meg vagy ha üresen állnak a sávok, mert rosszul becsülték meg a forgalmi kapacitásokat, akkor nem bántunk megfelelően a környezeti erőforrásainkkal. Az “okos” jelzőt olyan hidakra alkalmazzák, amelyek monitoringrendszerrel rendelkeznek. Ez esetben folyamatos visszajelzésünk van, hogy a környezeti- és a forgalmi hatások milyen alakváltozásokat, elmozdulásokat, elfordulásokat hoznak létre a szerkezeten. A híd rendelkezhet napelemekkel, melyek megtermelik a híd működéséhez szükséges energiát (LED világítás, kültéri munkahelyek konnektorai, esetleges vízforgató berendezések, stb.), mellyel kiérdemelheti az “energiatudatos” jelzőt. Egy állandó, pezsgő, megújuló közösségi tér úgy tudna kialakulni, ha a hidat használók maradéktalanul elégedettek a többletfunkciókkal. A szabadon átrendezhető gyalogospálya háromszög alakú platformjainak funkcióit a városvezetéssel karöltve a hidat használók közössége határozhatná meg, így a “demokratikus” jelzőt is kiérdemelheti.
 |
| Az egyik lehetséges kialakítás: a zöld híd |
A Kaméleon híd remélhetőleg egy aktív közösségi térrel fog rendelkezni, ahol az emberek összegyűlhetnek, jól érezhetik magukat vagy csak szimplán szemlélhetik a folyami tájat a gondosan összeválogatott, változatos léptékű, nyitott és egyben intim kialakítású funkciók között.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése